2024. januárjától az Európai Unióban kötelező lesz a komposztálás, így Magyarország is belevág a szerves hulladék szelektív gyűjtésébe.

Ám ezt részben mi magunk is megtehetjük, és a keletkező humusznak nagy hasznát vehetjük kertünkben! Nem mellesleg  pénzt spórolhatunk meg a műtrágyák és virágföld árán!

Számítások alapján egy átlagos háztartásban a keletkező hulladékmennyiségnek akár 20-50 százaléka szerves anyag, amit sokan a kommunális kukába dobnak. Igen nagy mennyiség, és igen értékes hulladék! Értékes de hogyan, mit kezdjünk vele? Ekkor jön képbe a komposztálás!

Szerves hulladékból trágyát!

A kertből származó szerves hulladékokból készíthetünk komposztot. a házi készítésű komposzt a legjobb, a legtermészetesebb humuszforrás, amelynek nagy előnye az, hogy pénzbe se kerül és helyben van, nem kell szállítani!

Közismert, hogy a komposzt  humusztartalma a talaj termékenységének a forrása és ezért egy kosárnyi szervesanyagot is kár lenne a kukába dobnunk, érdemes minden erre alkalmas anyagból komposztot érlelhetünk.

Nézzük mi kerülhet a komposztba.

Háztartásunkban keletkező különböző növényi maradványok, mint a gyümölcsök, zöldségek héja, magháza, de ide tartozik a kávézacc, a teafű, vagy a tojáshéj is, értékes hulladék!

Mindemellett a kertünkben keletkező zöld növényi hulladék teljes mértékben alkalmas komposztálásra. A lenyírt fű, az ágyás tisztítás soràn keletkezett gyomok, elpusztult cserepes és kerti növények, metszésből keletkező ágak vesszők, ám utóbbinál érdemes odafigyelni a méretekre. Az ujjnyi vagy annál vastagabb ágakat érdemes metszőollóval, vagy ágdarálóval 2-3cm-es darabokra aprítani a bomlás könnyítése érdekében.

A komposztálás előnyei

• csökkentjük a keletkező kommunális szemét mennyiségét
• a kerti- és konyhai hulladék visszajut a természetbe
• felhasználjuk az értékes hulladékot, nem pazaroljuk el
• csökken a szemétszállítási díjunk, pénzt spórolunk
• értékes, tápanyagban dús komposzthoz jutunk, amivel termékenyebbé tehető a talaj, a növények egészségesebben fejlődhetnek
• nem lesz szükség annyi virágföld vásárlására, pénzt spórolunk
• a humuszban gazdag talajnak jobb a vízmegkötő képessége, kevesebb öntözés szükséges
• környezettudatos életet élünk, amivel példát mutatunk a gyerekeinknek és másoknak is

Miből legyen a komposztáló?

A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye lesz alkalmas. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, raklapból, kerítés vagy csibedrótból is, sőt a kereskedelem is kínál műanyag komposztládákat.

Milyen szerves hulladék nem kerülhet a komposztba, és mi legyen vele?

A szerves hulladék másik része, mint az ételmaradékok, húsnyesedékek, csontok, és más állati eredetű maradékok, nem alkalmasak a komposztálásra, mivel azok rothadása zavarhatja a komposztálási folyamatot. Ezeket külön kell gyűjteni, és erre a célra szolgálna a központi élelmiszerhulladék-gyűjtés. Ilyen maradékokat hatékonyan hasznosítanak például biogázüzemekben, mint például a szarvasi biogázüzemben is. Illetve ezen hulladékok elkerülésével nem kell félnünk sem attól hogy a komposztálónk kellemetlen szagot fog árasztani, sem pedig attól hogy a rágcsálók ellepik a komposztálónk környékét!

Néhány komposztáló minta.